- Miközben a világ nagy kultúrái hatalmas építményeikkel hívják fel magukra a figyelmet, a magyarság elődeinek számító rokon népek reánk hagyományozott legősibb tudását három, mindössze néhány centiméter nagyságú agyagtáblácska hirdeti. A tatárlakai leletek kultúrtörténeti jelentősége mégis túlszárnyalja valamennyi vetélytársát...
- A három tárgyacska legnagyobbika, a korong ugyanis sumér képírást és rovásjeleket visel, ráadásul - szakvélemények szerint - évezredekkel előzi meg a mezopotámiai íráskultúrát!
- Megbízható rádiókarbonos kormeghatározás elvégzése után kiderült, hogy a tatári táblák sokkal régebbiek, mint a legkorábbi sumér szimbólumok: a C14-es méréseket Dr. Hans E. Suess, a San Diegoi Egyetem professzora végezte, amelynek eredményeként a leletek korát Kr.e. 5500-5000-re tette, ezek tehát napjainktól számítva 7000-7500 évesek (...) Nem lehet megkerülni a tényt, hogy ha létezett kapcsolat a két írásrendszer között, - akkor csak a sumérek lehettek azok, akik az erdélyiektől tanultak
- A jelképértelmezésben a Nap ékjelét, a Nap és a Hold együttes ábrázolását, és a sumér tízes számnevet találjuk. Igen lényeges a korong bal felső sarkában található V alakú jel, mivel ezzel indul az értelmezés. Valószínűnek látszik, hogy egy temetkezés emlékeivel van dolgunk.
- Borisz Perlov kutató "Tatárlaka üzenete" címmel több más kutató véleményét is közzé teszi, és feltesz egy lényeges kérdést: Kik voltak Tatárlaka ősi lakói, akik i.e. 5. évezredben sumérul írtak, amikor Sumér még nem is létezett?
- A legmegdöbbentőbb az egész történetben, hogy miközben számos nemzet tudósai világszenzációként tartják számon és keresik a megfejtést, éppen a Magyar Tudományos Akadémia nem tett és nem tesz semmit a leletek üzenetének értelmezésére, tagjai nem terveznek további ásatást az egykori feltárási területen !
- A három, szinte aprócska méretű lelet meghatározó fontosságú a Kárpát-medence története szempontjából. Mert meglehet, hogy a magyarság jelenleg is élő legközelebbi rokonai a Távol-Keleten találhatók, de az ott eddig feltárt rovásemlékek évezredekkel későbbiek a Kárpát-medenceinél!
Ez nem véletlen, mert a magyar az egyetlen nemzet, amely rokonnépei utódaként több ezer év után is ugyanott él, ahol elődei már rovásírással üzentek.
- A tatárlakai táblácskákat egyelőre nem állították ki, mivel a kolozsvári múzeum védett tárgyakká történő nyilvánításukat kérte a minisztériumtól...
|